De miről is van szó pontosan? Mi az a kibocsátási kvóta és hogyan működik az EU-ban?
Zöldpolitikának álcázott adóemelés
Az Európai Unió már két évtizede működteti az ETS (Emissions Trading System)1 nevű kibocsátás-kereskedelmi rendszerét. Eddig főleg nagy ipari kibocsátók, erőművek, cement- és acélgyárak, nagy energiacégek tartoztak alá. A rendszer lényege egyszerű:
- Az EU meghatározza, mennyi szén-dioxidot lehet összesen kibocsátani közösségi szinten.
- Ezt a "sapkát", évről évre csökkenti.
- Az összes kibocsátáson belül az egyes ágakhoz kvótákat rendel az EU, ezekkel a kvótákkal az iparágak kereskedhetnek egymás között.
- Ha pedig többet szennyeznek, többet fizetnek.
- Ha tisztább technológiára váltanak, kevesebb kvótát kell venniük. Ennek azonban jelentős bekerülési költsége van, és az alternatív energiaforrások hatásfoka is legalább kétséges.
- Hogy kiküszöbölhető legyen a bizonytalan hatásfokú energiahordozókba való befektetésből eredő kockázat, és ne váljon teljesen lehetetlenné iparágak helyzete a kibocsátási kvóták miatt, a cégek egymás között is kereskednek vele- innen a "kereskedelmi rendszer".
Eddig az ETS-1 ipari és energetikai szereplőket érintett, így az uniós átlagpolgárok ennek a kvótarendszernek az anyagi hatásait legfeljebb áttételesen érzékelték.
Az új tervezet szerint azonban a jövőben minden uniós állampolgár a saját bőrén érezheti Brüsszel újabb adóemelését.

Mi változik 2028-tól?
2028-tól életbe lépne az ETS-2,2 amely egészen új területekre terjesztené ki a karbonárazást:
- Lakossági fűtés (földgáz, távhő, PB-gáz stb.)
- Közúti üzemanyagok (benzin, dízel)
- Mezőgazdasági kibocsátások (üzemanyag + egyes termelési folyamatok) esnének az új karbonadó hatálya alá.
Vagyis az új irányelv már nemcsak áttételesen az ipari termelést drágítva nehezítené az emberek hétköznapjait, hanem közvetlenül érezhető módon drágítaná a lakossági felhasználású energiahordozókat. Amit tehát Brüsszel eddig a nagyvállalatoktól vett el, most ugyanazt az egyszerű, hétköznapi emberektől is elvenné. És hogy pontosan jelentene ez a gyakorlatban?
Röviden: a fosszilis energiahordozók ára a kvótaár miatt automatikusan emelkedne. Drágulna a földgáz, a mezőgazdasági termelés, és azonnal érzékelhető hatásként a Századvég elemzése szerint mintegy 300 forinttal, 870 forintra nőne az üzemanyagok literenkénti ára. Hosszabb távon a tapasztalatok szerint egy ilyen mértékű üzemanyagár növekedés jelentős inflációs sokkot is okoz.3
Ez a rezsicsökkentés végét jelentené?
Az ETS-2 esetében nem arról van szó, hogy a tagállamok eldönthetik, beépítik-e az árakba a karbonadót, az ugyanis automatikusan megjelenik. A kvótát az energiaszolgáltató fizeti, és kénytelen továbbhárítani azt a felhasználókra, különben veszteségessé válna. Egyszerűbben szólva, az energiaszolgáltatók jelentős áremelésre kényszerülnének.
Hogy hogyan teszi a brüsszeli rendszer fenntarthatatlanná a rezsicsökkentést egyszerűen fel lehet vázolni:
- Minél többet fogyasztanak a felhasználók, annál több emissziót vagyis kibocsátást generál a szolgáltató.
- Minél több az emisszió, annál több kvótát kell venni.
- Minél több kvótát kell venni, annál magasabb lesz az energiaszámla.
A rendszer logikája tehát a fogyasztás csökkentése: a brüsszeli direktíva szerint nincs szüksége az embereknek arra, hogy rendesen fűtsék a lakásukat, vagy ha mégis így szeretnének tenni, és nem akarnak fázni, akkor fizessék meg az árát. Ezt támogatja a Tisza Párt is.

Megvan a recept a rezsicsökkentés eltörlésére, a Tisza Párt elsők között támogatja
Az elképzelés nem pusztán a brüsszeli döntéshozók magányos elmeszüleménye, a Tisza Párt képviselői egyértelműen támogatják a kibocsátás-árazás kiterjesztését.
Kulja András 2024-ben szeptemberében a Környezetvédelmi Bizottságban az ENSZ Klímacsúcs előtti határozathoz (ami végül tartalmazta a rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó szándékot is, amit a Tisza támogatott) többedmagával módosítást terjesztett be az alábbi szöveggel:
"A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöld beruházások ösztönzésének."
Ez a szöveg bekerült a végső állásfoglalásba, amely a rezsicsökkentés megszüntetésének szándékát is tartalmazta.4
Az ETS-2 javaslat azóta is az Európai Parlament előtt hever. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű jobboldali frakció a plénum 2025 november 13-i szavazásán tett egy kísérletet a rezsicsökkentést eltörlő csomag visszavonására, ez a kezdeményezés azonban ismét részben a Tisza Párt miatt bukott el.
Az erről szóló szavazáson ugyanis a Tisza Párt képviselői nem támogatták a karbonadó 2028 januári bevezetését felfüggesztő javaslatot. Vagyis arra szavaztak, hogy Brüsszel mindenképp lehetetlenítse el a rezsicsökkentést.

Nem véletlen, hogy a Tisza Párt ezt az álláspontot vette fel, hiszen az Ellenpont is többször beszámolt arról, hogy Magyar Péterék rendszeresen a rezsicsökkentés eltörlése mellett kampányolnak.
"Magyar Péter például úgy fogalmazott: "A rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés." (factcheck: az az állítás, hogy a magyar emberek többet fizetnek az energiárt, mint az európai átlag, hamis)5
- Holoda Attila, a Tisza Sziget-tag energiaszakértő is hasonló véleménnyel van a rezsicsökkentésről, 2023-ban már arról beszélt, "átverés volt a rezsicsökkentés, csak az emberek nem értik".6
- Gerzsenyi Gabriella EP-képviselő pedig arról beszélt, hogy az energiaárak "túl olcsók" jelenleg, visszhangozva Brüsszel álláspontját.7
- De a Tisza körüli szakértők, mint például Surányi György is a rezsicsökkentés kivezetéséről értekezett.8És hasonlóan érvelt Bod Péter Ákos is, aki "értelmetlennek" tartja a rezsicsökkentést.9
A Tisza Párt tehát eddig is egyértelműen a rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelt, most pedig az Európai Parlamentben is ennek megfelelően szavaztak. Márpedig a rezsicsökkentés eltörlése jelentős terhet róna a lakosságra, ezzel elsősorban a családok és az időseket hoznák nehéz helyzetbe Magyar Péterék.
- 1https://climate.ec.europa.eu/eu-action/carbon-markets/eu-emissions-trading-system-eu-ets_en
- 2https://climate.ec.europa.eu/eu-action/carbon-markets/ets2-buildings-road-transport-and-additional-sectors_en
- 3https://szazadveg.hu/cikkek/brusszel-megadoztatna-a-futest-es-a-tankolast-az-uj-teher-870-forintos-benzinarat-es-csaknem-negyszeres-rezsidij-emelkedest-okozna/
- 4https://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2024_2029/plmrep/COMMITTEES/ENVI/AM/2024/10-21/1306401EN.pdf 28.o.
- 5https://www.origo.hu/itthon/2025/01/brusszel-keresere
- 6https://ellenpont.hu/a-soros-halozat-energetikai-szakertoje-is-csatlakozott-az-egyik-tisza-szigethez-es-a-rezsicsokkentest-tamadja
- 7https://www.elemi.hu/a-tiszas-ep-kepviselo-szerint-tul-olcso-az-energia-az-embereknek
- 8https://ellenpont.hu/suranyi-gyorgy-megkerdojelezne-a-rezsicsokkentest-bar-nem-azzal-kezdene
- 9https://mandiner.hu/belfold/2025/10/a-tisza-tanacsadoja-ertelmetlennek-nevezte-a-rezsicsokkentest-video