Ellenpont

Kampány: váratlan kórházlátogatások, hőmérőzés, vécépapír-ellenőrzés

Sorra járta a kórházakat Magyar Péter 2024-ben és 2025-ben, kereste a hibákat.

A Szent János Kórházba 2024 augusztusában látogatott.¹ A régi épületek kórtermeiben és a folyosókon megmérte a hőmérsékletet és megállapította, hogy több helyiségben nincs légkondicionálás - így a nyári hőség idején az épületben meleg volt. Beszélt a kórház vezetőivel, akik azt mondták: a műtőkben működik légkondicionáló berendezés, tehát a műtéteket el tudják végezni. A kórtermekben azonban 34 fokot mért Magyar Péter. A Szent János Kórházat úgy jellemezte: “olyan, mintha háborús övezetben járna.” Megemlítette, hogy a Fidesz-kormány szuperkórházat tervezett, ami hiányzik. Magyar bemutatta a felújított részt is, de kifogásolta, hogy ott sincs megfelelő légkondicionálás.

Szintén 2024 augusztusában ment el a Péterfy Sándor utcai kórházba is,² ott a kórtermekben 31 fokot mért. Megállapította, hogy az intenzív- és a csecsemőosztályon van légkondicionálás, a többi osztályon nincs. Bement a mellékhelyiségekbe, ahol szappant keresett, de nem talált. Az egyik kórházi dolgozó felhívta a figyelmét, hogy minden mosdóban alkoholos fertőtlenítőt helyeztek ki. Aztán Magyar Péter azt kifogásolta, hogy a műtő nem közvetlenül a sebészeti osztály mellett található, hanem két osztályon kell áttolni a beteget, mire a műtőbe érnek.

Másnap a Heim Pál Gyerekkórházba ment el,³ és azt állapította meg, hogy ott a legtöbb helyiségben működik légkondicionáló berendezés. Úgy fogalmazott: ez egész jó. Felolvasta egy panaszos anyuka levelét, aki azt írta le, hogy amikor ő bent volt a kórházban a gyerekével, rettenetes hőség volt a kórteremben. Amikor Magyar ott járt, akkor ő 23 fokot mért. Azt azonban kifogásolta Magyar, hogy egyes helyiségekben “csak” mobilklíma működött. Aztán bement a mellékhelyiségbe is, ahol nem talált se vécépapírt, se szappant. “Rengeteg a teendő” - mondta, mielőtt távozott volna a kórházból.

Egy nappal később a Szent Imre kórházba ment Magyar Péter,⁴ ahol voltak pozitív és negatív tapasztalatai is. Azt emelte ki, hogy ennél a kórháznál látszik leginkább, mennyit számítanak a felújítások. A kórházban 26 fokot mért, és az intézmény egyik dolgozója elmondta, hogy az épület 70%-a klimatizált. Persze, Magyar Péter talált egy osztályt, ahol 36 fokot mért, mert ott nem volt légkondicionáló. “Embertelen körülmények vannak” - fogalmazott. Aztán végigjárta a vécéket, és egy kivételével mindenhol talált vécépapírt. Végül azt mondta el panaszként, hogy itt panaszkodtak leginkább az ápolóhiányra.

Másnap a váci Jávorszky Ödön Kórházba ment⁵ - azért ezt az intézményt választotta, mert állítása szerint onnan kapták a legtöbb panaszlevelet. A betegek arról írtak Magyarnak, hogy embertelen körülmények között kellett gyógyulniuk. Magyar Péter itt is hőmérőzött, 32 fokot mért a legtöbb helyiségben. A mellékhelyiségekben nem talált se vécépapírt, se szappant, és az egyik lift nem működött. A kötözőben egy ventillátor biztosította a légmozgást. A kávéautomata sem üzemelt. A szülőszobákról azt mondta, hogy azok szépek. Itt is elsősorban az ápolóhiányról panaszkodtak. Magyar azt követelte a Fidesz-kormánytól, hogy azonnal “lépjen a tettek mezejére”, a miniszterelnök hívjon össze egy rendkívüli kormányülést, és adják oda a szükséges plusz forrásokat, mert véleménye szerint néhány száz milliárd forintból meg lehetne oldani azonnal a problémákat.

“Mi biztos, hogy oda fogjuk adni a pénzt, ha a magyar emberek megbíznak ezzel a feladattal.” - mondta Magyar Péter.

Arra kérte személyesen Orbán Viktort, hogy “mentse meg a kórházban dolgozókat, a betegeket és a környéken élőket.”

2024 augusztus 20-án a Jahn Ferenc Kórházba látogatott el,⁶ ahol azt kérdezte, hogy a sajtó munkatársai, akik elkísérték, miért nem mehetnek be vele a kórházba. Szerinte kiemelt közérdek, hogy a sajtó bemutassa a kórházban található állapot. Ott is megmérte a hőmérsékletet, 31 fok volt. Bement a kórház konyhájába, ahol éppen főztek. Ott 35 fokot mért. Aztán tovább ment és az egyik folyosón - ahol működött a légkondicionáló - 27 fokot mutatott a hőmérője.

A szolnoki Hetényi Géza kórházba 2024 szeptemberében látogatott el Magyar Péter.⁷ Azt mondta: sok panasz érkezett higiéniai problémák, elmaradt kezelések, az orvoshiány és az ápolóhiány miatt. Amikor liftbe szállt Magyar Péter, azt mondta: vizeletszagot érez. A kórházban 29 fokot mért, a vécékben talált vécépapírt, de fertőtlenítőszert nem. A régi épületben a koszos plafont mutatta be. A felújított részre is ellátogatott, ahol volt légkondicionáló, és modern ágyakon gyógyulhattak a betegek.

Csaknem egy évvel később, 2025. júniusában a szentesi Bugyi István Kórházból jelentkezett Magyar Péter.⁸ Azt mondta: innen is rengeteg panasz érkezett. A betegek hőségről számoltak be. Azt is elmondta Magyar, hogy 2023 óta nincs szülészeti osztály. Egy történetet mesélt, ahol az édesanya és az újszülött is meghalt, mert nem értek időben a szegedi kórház szülészeti osztályára. Szerinte ha Szentesen működött volna a szülészet, nem történt volna ez a tragédia. Azt is elmondta, hogy a szentesi kórházban bezárt a fül-orr-gégészet is. Aztán bemutatta, hogy a kórházi műszerek, gépek nagyon régiek, és az orvoshiányról is beszélt. Azzal zárta a látogatását, hogy ez a kórház “alkalmatlan a modern betegellátásra.”

Egy másik videóban⁹ - amely szintén a szentesi kórházról készült - Kulja András is megszólalt, aki elkísérte Magyart. Kulja úgy fogalmazott: “kedve lenne elsírnia magát, olyan rossz állapotban van a műtő.”

A Tisza Párt ígéretei az egészségüggyel kapcsolatban

Ezek után a Tisza Párt a kampányban nyilvánosságra hozott egy tervet¹⁰ az egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatban.

Eszerint az állami egészségügyre fordított kiadásokat felviszik a GDP 7%-ára, minden évben a megelőző évhez képest legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosítanak, ameddig ezt a szintet el nem érik.

Minden régióban fejlesztenek egy szuperkórházat.

Garantálják, hogy az egészségügy állami finanszírozása fedezze az ellátás valós önköltségét és értékét, ezzel megelőzik a kórházak eladósodását.

Mindenkinek elérhetővé teszik az ingyenes, jó minőségű állami egészségügyet. Felülvizsgálják a teljesítményvolumen-korlátot, és prioritásként kezelik a szakorvos- és ápolóhiány azonnali csökkentését.

A várólistákat a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb 6, a járóbeteg-ellátásban 2 hónapra csökkentik.

Újjászervezik a népegészségügyet és a szűrőprogramokat, hogy a ciklus végére a részvételi arányok elérjék az uniós átlagot, és a daganatos megbetegedések száma legalább 10%-kal csökkenjen.

Csökkentik az orvos- és szakdolgozóhiányt. A nővér-orvos arányt 1,6-ról 2,5-re emelik. Bérrendezést hajtanak végre a nem orvosi munkakörökben - biztosítják a bérek értékállóságát.

Minden régióban biztosítják, hogy a mentő 15 percen belül a helyszínre érkezzen.

Minden vidéki kórházat megtartanak, és fejlesztenek.

Most már kórházbezárásokról, széleskörű “racionalizációról” beszélnek

Az egészségügyi miniszter néhány nappal ezelőtt kinevezett parlamenti államtitkára Svéd Tamás lett, aki korábban a Tisza Pártnak kampányoló Magyar Orvosi Kamara főtitkára volt, és rendszeresen nyilatkozott arról, hogy álláspontja szerint széleskörű “racionalizációra” lenne szükség az egészségügyi ellátórendszerben.

A Portfoliónak adott egy interjút, ahol azt mondta: 25 éve nem nyúltak hozzá érdemben a kórházak finanszírozási rendszeréhez, sok tevékenység alulfinanszírozott, és a kórházbezárás ugyan szitokszó, de számos okból logikus lenne.¹¹

Kijelentette, hogy

“A túlzó mennyiségű kórházakból a feleslegeseket be lehetne zárni vagy más funkcióra használni, de ehhez először az alapellátást, szakrendelést és egynapos ellátásokat kell fejleszteni.”

Az államtitkár az alacsonyabb születésszámot produkáló régiókban felszámolná a szülészeti ellátást is.

“Nincs létjogosultsága egy olyan szülészeti osztálynak, ahol heti átlagban 5-10-nél több szülést nem vezetnek le. Hiába része az adott város identitásának a szülészet, ki kell mondani, hogy így nem működhet, mert veszélyes és gazdaságtalan.”

- jelentette ki a “működő és emberséges” Magyarország-projekt végrehajtásával megbízott államtitkár a 24.hu-nak.

Emlékezetes: a kampányban Magyar Péter ennek pont az ellenkezőjét mondta, a szentesi szülészetet hiányolva.

Azt is elmondta, hogy ahol bezárnának a szülészetek vagy más osztályok, az ott élőknek azt tudja ajánlani, hogy

“helyette egy távolabbi, de nagyobb és felszereltebb szülészetet kellene kijelölni. Ugyanez igaz kisebb sebészeti osztályokra, de sok más egyéb ellátásra is.”

Svéd arról is beszélt, hogy azokon a helyeken, ahol bezárnak a kórházak vagy egyes osztályok, a fizetős magánszolgáltatók is megjelenhetnek.

“Meg kell találni a rendszerben a kalapba vissza már nem gyömöszölhető, drasztikusan növekvő magánszektor helyét is, a közellátással nem konkuráló, hanem azt kiegészítő, azzal szinergista viszonyt kiépítve. Ehhez biztosan kell politikai bátorság, szemléletváltás, az egészségügyiben dolgozók együttműködésének megnyerése, idő, és nem utolsósorban nagyon sok pénz.”

- írja Svéd egy szintén 2024-es publikációjában.

Vagyis: ahol az állam nem tud szolgáltatást nyújtani, ott nagyobb teret kaphatnak a magánszolgáltatók. Ez azt jelentené, hogy azokban a városokban, ahol megszüntetnének egyes osztályokat vagy az egész kórházat bezárnák, marad a fizetős magánellátás. (Vagy elutaznak a betegek jóval messzebb az ingyenes állami ellátásért.)

Nemrég Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke tartott beszédet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének konferenciáján.¹²

Álmos Péter - közvetlenül az egészségügyi államtitkár után felszólalva - váratlanul kijelentette, hogy a magyar egészségügyben drasztikus változtatásokra van szükség, így például szerinte előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek a kórházbezárások.

Pontosan így fogalmazott a MOK-elnök:

“Szeretném kimondani: kórházakat kell bezárni. Ennyi ügyeleti pont nem tartható fenn ennyi orvossal. Fontos átnézni az aktív osztályok működését. Legalább ügyeleti szinten újra kell szervezni a rendszert.”

A kijelentése teljesen ellentmond a Tisza Párt programjában ígértekkel, amelyben arról biztosítottak mindenkit, hogy minden vidéki kórházat megtartanak, sőt, fejlesztik azokat.

Ez a fotó néhány nappal ezelőtt készült, és Hegedűs Zsolt Facebook-oldalán jelent meg. Jobbról: Álmos Péter, Máté-Horváth Nóra, Hegedűs Zsolt, Svéd Tamás, Lovas András

Álmos Péter ugyan nem tagja a kormánynak és a Tisza Pártnak sem, de a Magyar Orvosi Kamara szorosan együttműködik Magyar Péterékkel, sőt, a választások előtt kifejezetten kampányoltak a Tisza Pártnak.

Takács Péter gyorsan reagált Álmos Péter kijelentésére. Úgy fogalmazott:

“Az évek óta politikai tevékenységet, a kampányidőszakban pedig vaskos Tisza-propagandát folytató Magyar Orvosi Kamara vezetőségéből miniszteri székbe került Hegedűs Zsolt ezek szerint a MOK elnökével mondatná ki a rossz híreket.”

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz már korábban megmondta, hogy a Tisza az állami egészségügyben kórházbezárásokra készül. Nyilván a Tisza Párt trükkje az lesz, hogy arra hivatkoznak majd: ezt akarj a szakma - vagyis az orvosi kamara.

Június 4-én megjelent egy hosszú interjú Álmos Péterrel az Indexen,¹³ ahol arra a kérdésre, hogy kerek perec ki lehet-e mondani, hogy vannak Magyarországon kórházak, amelyeket be kellene zárni, Álmos így válaszolt:

“Osztályokat és bizonyos ellátási formákat igen, szükséges lehet átszervezni. Jelenleg sok olyan osztály működik az országban, amelynek valójában nem kellene teljes éjszakai ügyeleti rendszert fenntartania, miközben nappali ellátásként továbbra is működőképes lehetne. (…) Egy ilyen osztálynak valószínűleg jobb megoldás lenne, ha legalább az ügyeleti feladatait átadná egy nagyobb centrum számára. Ez azonban komoly szakmai és szervezési kihívás. Dönteni kell arról, hogy melyik intézmény veszi át ezeket a feladatokat, illetve arról is, hogy az adott sürgősségi osztály működőképes maradhat-e bizonyos szakmai profilok helyi jelenléte nélkül. A regionalizáció ugyanakkor valószínűleg elkerülhetetlen és szakmailag is indokolt irány. Bizonyos bonyolultabb, nagyobb szakértelmet és infrastruktúrát igénylő beavatkozásokat célszerű lehet néhány nagyobb központba koncentrálni, jellemzően a vármegyei vagy regionális centrumkórházakba.”

Szuperkórházakat ígért a Tisza Párt, most mégis kórházbezárásokról beszélnek a párthoz közeli szakértők - mit mondtak eddig és mit hozhat a jövő?

Kampány: váratlan kórházlátogatások, hőmérőzés, vécépapír-ellenőrzés

A Tisza Párt ígéretei az egészségüggyel kapcsolatban

Most már kórházbezárásokról, széleskörű “racionalizációról” beszélnek